A tudomány a cicaszőrzet színének öröklődése mögött

🐾 Genetikai alapelvek

A szőrzet színének öröklődésének középpontjában a genetika alapelvei állnak. A gének, az öröklődés alapegységei, olyan DNS-szegmensek, amelyek meghatározott tulajdonságokat kódolnak. A szőrzet színével összefüggésben minden gén a pigmentáció vagy a mintázat fejlődésének egy bizonyos aspektusát szabályozza. Ezek a gének különböző változatokban állnak rendelkezésre, amelyeket alléloknak neveznek.

Az allélok lehetnek dominánsak vagy recesszívek. A domináns allél akkor is kifejezi a tulajdonságát, ha csak egy példány van jelen, míg a recesszív allél csak akkor fejezi ki a tulajdonságát, ha két kópia van jelen. Ez az allélok közötti kölcsönhatás meghatározza a cica fenotípusát vagy megfigyelhető jellemzőit.

Minden cica egy génkészletet örököl az anyjától és egy készletet az apjától. Ez a gének kombinációja határozza meg a cica egyedi genetikai felépítését, következésképpen a szőrzet színét és mintáját. Ez az öröklődés a mendeli genetikát követi, ahol a tulajdonságok előre látható minták szerint öröklődnek.

🎨 A szőrzet színében szerepet játszó kulcsgének

Számos kulcsgén játszik kritikus szerepet a cica szőrszínének meghatározásában. Ezek a gének összetett módon kölcsönhatásba lépnek egymással, ami a macskákban látható sokszínű szín- és mintázathoz vezet.

⚫ A fekete/barna (B) gén

A B gén felelős annak meghatározásáért, hogy egy macska fekete vagy barna pigmentet termel-e. A domináns allél (B) a fekete pigmentet kódolja, míg a recesszív allél (b) a barna pigmentet (más néven csokoládé). Egy további recesszív allél (b’) kódolja a fahéjat. Ezért:

• BB: Fekete
• Bb: fekete (barna hordozója)
• bb: barna (csokoládé)
• Bb’: fekete (fahéj hordozója)
• b’b’: fahéj

Ezen allélok kölcsönhatása a barna különböző árnyalatait eredményezi, a mély csokoládétól a világosabb fahéjszínig. Ennek a génnek az expressziója alapvető fontosságú számos más szőrzetszín variációban.

🟠 A narancs (O) gén

A narancssárga gén egyedülálló, mert az X kromoszómán található, így X-hez kötött gén. Ez azt jelenti, hogy az öröklődési mintázat eltérő a férfiak és a nők között. Az O allél a narancssárga pigmentet (pheomelanint) kódolja, míg az o allél a nem narancssárga pigmentet (eumelanint, amely a B géntől függően lehet fekete, barna vagy fahéj).

A nőstényeknek két X-kromoszómájuk (XX) van, így a narancssárga gén két példánya lehet bennük. Ez lehetővé teszi mind a narancssárga, mind a nem narancssárga pigmentek kifejezését, ami teknősbéka- vagy kalikómintákat eredményez. A hímeknek viszont csak egy X-kromoszómája (XY) van, tehát csak egy példánya lehet a narancssárga génnek. Ez azt jelenti, hogy narancssárga vagy nem narancssárga lesz, de nem mindkettő.

Az O lókuszban található allélek különböző kombinációi a következő eredményeket adják:

• OO: Narancssárga nőstény
• Oo: Teknősbéka vagy Calico nőstény
• oo: Nem narancssárga nőstény (fekete, barna stb.)
• O: Narancssárga hím
• o: Nem narancssárga hím (fekete, barna stb.)

⚪ A híg (D) gén

A híg gén befolyásolja az alapszőrzet színének intenzitását. A domináns allél (D) a teljes színt kódolja, míg a recesszív allél (d) hígítja a pigmentet. Ez azt jelenti, hogy:

• DD: Színes
• Dd: Teljes szín (híg hordozó)
• dd: Hígított szín

Például a feketéből kék (szürke), a barnából lila (levendula), a narancsból krémszín lesz. A híg gén lényegében csökkenti a pigmentszemcsék koncentrációját a hajszálban, ami lágyabb, halványabb színt eredményez.

〰️ A cirmos (T) gén

A cirmos gén szabályozza a csíkok vagy örvények mintázatát a macska bundáján. A cirmos lókuszban számos allél található, többek között:

• Ta: Tabby (agouti)
• tb: Nem agouti (egyszínű)

A Ta allél felelős az agouti szőrszálakért, amelyek világos és sötét pigmentcsíkokkal rendelkeznek. Ez létrehozza a cirmos mintát. A nem agouti allél (tb) egyszínű bevonatot eredményez, mivel a pigment egyenletesen oszlik el a hajszálban. A cirmos minták változatosak, és a következőket tartalmazzák:

• Makréla cirmos: Keskeny, függőleges csíkok
• Klasszikus cirmos: széles, kavargó minták
• Foltos cirmos: csíkok helyett foltok
• Ticked Tabby: Agouti szőrszálak az egész testen, minimális csíkokkal vagy foltokkal

🧬 A módosító gének szerepe

Míg a fent leírt főbb gének a legjelentősebb hatást gyakorolják a szőrszínre, a módosító gének is szerepet játszanak a cica szőrzetének végső megjelenésének finomhangolásában. Ezek a gének befolyásolhatják a szín intenzitását, a pigment eloszlását vagy a szőr hosszát és szerkezetét. A módosító gének gyakran poligénikusak, ami azt jelenti, hogy több gén is hozzájárul a tulajdonsághoz. Ez finomabbá és nehezen megjósolhatóbbá teszi hatásukat.

Például egyes módosító gének befolyásolhatják a foltok méretét és alakját egy foltos cirmos mintában, míg mások befolyásolhatják a fehér foltok mennyiségét egy kétszínű macskában. A főbb gének és a módosító gének közötti összetett kölcsönhatás hozzájárul a macskák szőrzetszínének és mintázatának hatalmas sokféleségéhez.

A módosító gének megértése a macskagenetika folyamatos kutatási területe. A tudósok azon dolgoznak, hogy azonosítsák és jellemezzék ezeket a géneket, hogy jobban megértsék a szőrzet színének öröklődését.

🔬 A szőrzet színének genetikai vizsgálata

A géntechnológia fejlődésének köszönhetően ma már lehetséges genetikai vizsgálatokat végezni a macska genotípusának meghatározására különböző szőrzetszín génekre. Ez hasznos lehet azoknak a tenyésztőknek, akik szeretnék megjósolni cicáik szőrszínét, vagy olyan gazdiknak, akik egyszerűen kíváncsiak macskájuk genetikai összetételére. A genetikai tesztek során általában DNS-mintát vesznek a macskából, általában egy arctörlő segítségével. Ezt követően a DNS-t elemzik, hogy azonosítsák a meghatározott köpenyszín lókuszokban jelen lévő allélokat.

A genetikai teszt eredményei értékes információkkal szolgálhatnak a macska szőrszínpotenciáljáról. Például egy teszt feltárhatja, hogy egy macska a híg gén hordozója-e, még akkor is, ha nem fejezi ki a híg fenotípust. Ez az információ felhasználható megalapozott tenyésztési döntések meghozatalára, és annak elkerülésére, hogy nemkívánatos szőrszínnel rendelkező cicákat hozzon létre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a genetikai tesztek csak a tesztelt génekről nyújtanak információt, és lehetnek más gének vagy környezeti tényezők, amelyek befolyásolhatják a szőrzet színét.

A genetikai tesztelés egyre elérhetőbbé és megfizethetőbbé válik, így értékes eszközzé válik a macskagenetika és a szőrszín öröklődésének megértésében. Ahogy a kutatás folytatódik, egyre több gént és allélt azonosítanak majd, ami tovább növeli a genetikai vizsgálatok pontosságát és hasznosságát.

🧬 X-Linked Coloration és Calico Cats

A narancssárga gén (O) az X kromoszómán található, ami érdekes öröklődési mintázatokhoz vezet, különösen a nőstény macskákban. Mint korábban említettük, a nőknek két X kromoszómája (XX), míg a férfiaknak egy X és egy Y kromoszómája (XY) van. Ez a kromoszóma-összetételbeli különbség a kulcsa az X-hez kötött színezés megértésének.

Nőstény macskákban a két X-kromoszóma közül az egyik véletlenszerűen inaktiválódik minden sejtben a korai fejlődés során. Ezt a folyamatot X-inaktiválásnak vagy lyonizációnak nevezik. Az inaktivált X-kromoszóma Barr-testté válik, és génjei nem fejeződnek ki. Mivel az X-inaktiválás véletlenszerű, egyes sejtek a narancssárga allélt (O), míg mások a nem narancssárga allélt (o) expresszálják. Ez narancssárga és nem narancssárga szőrből álló mozaikmintát eredményez, amely a teknősbéka- és kalikómacskákra jellemző.

A Calico macskák teknősbékahéjú macskák, fehér foltokkal. A fehér foltosodás gén elkülönül a narancssárga géntől, és a szőrzet egyes részein teljesen hiányzik a pigment. A narancssárga, nem narancssárga és fehér foltok kombinációja hozza létre a jellegzetes kalikómintát. Mivel a hímeknek csak egy X-kromoszómája van, nem lehetnek teknősbékahéjúak vagy kalikósak, hacsak nincs szokatlan kromoszóma-rendellenességük, például XXY (Klinefelter-szindróma). Ezek a hímek általában sterilek.